Zárrendszerek

Mára több rendszert terveztem és telepítettem. tapasztalatom szerint az igények jelzésén túl fontos a védendő objektum funkcionalitásának teljes feltérképezése, illetve a jövőbeli elképzelések feltárása. Ezek fontosak, mert a beépítendő rendszer tudását, utólagos bővítési lehetőségét , bekerülési költségét ennek megfelelően lehet optimalizálni.

Főkulcsos rendszerek

Több, saját kulccsal rendelkező zárbetétet kell egy FŐKULCCSAL működtetni. Például egy iskolában minden tanteremnek, egyéb helyiségnek saját kulcsa van, melyeket a takarítók egy FŐKULCCSAL tudnak nyitni, zárni.

Vezérkulcsos rendszer

Folytassuk ezzel az intézménnyel a példát és legyen az iskola emeletes. Minden szintnek saját takarítója van egy főkulccsal, amit csak a saját szintjén tud használni. Viszont az iskola személyzetében vannak olyan beosztásúak pl,: igazgató, karbantartó, portás akiknek szabad bejárást kell biztosítani (elvégzendő munkák, vagy tűz esetére) minden hová, s a náluk lévő kulcs lesz a VEZÉRKULCS.

Azonos zárlatú rendszer

Ennél a módnál, eltérő zártípusúak a zárak (zárbetét, szekrényzár, lakat). Folytatva a példát, az osztálytermekben lévő szekrényeket, a tanári asztal fiókját, de akár az osztályból nyíló tanári ajtaját is lehessen vele nyitni.

Központi zárrendszer

Ezt a módot társas házaknál használják, ahol minden lakásnak, a hozzá tartozó garázsnak, saját kulcsa van, de a közös használatú helyiségeket (tároló, pince, lépcsőház főbejárata) is tudják vele nyitni, zárni.

Jó megoldások…..

mert pontosan határolhatóak a jogosultságok

mert könnyen követhető ki milyen kulcsot használ

mert nem egy vödörnyi kulcsot birtokol a közös képviselő, portás, záras rendszergazda

mert könnyű a zárak, kulcsok pótlása

mert a bővítésre van lehetőség

mert kulcs elhagyásakor nem kell feltétlen szakember az ajtó nyitásához, csak egy másik jogosult felhasználó

mert kényelmes használatot biztosít a mindennapok során


Az első ilyen megbízásom egy iskolától kaptam 🙂