A nénike akcentussal beszélt a telefonban, jobban kellett figyelnem, mint más esetekben. A mondanivalóját többször, visszakérdezéssel kellett megszakítanom. Törekedtem az időpont mihamarabbi megbeszélésében, mert az eredendő hívástémát, más kívánalmakkal, hozzáfűzni valókkal szakította meg. A helyszínre pontosan érkeztem. Magaslabdának gondoltam. Kínai fém ajtóban zárbetétet cserélni sima ügy. Egy megbízható stabil márka egy típusát szereltem be, már sokadjára. A néninek be sem állt a szája, az akcentusa miatt egyszerre kellett figyelnem rá és az elvégzendő munkára. Az egyedülállóknál gyakori a terjedelmes beszéd, ami teljesen érthető. Sok szálon futó megtörtént eseményeket, ismerősi, családon belüli viszonyokat mondott el. A telefonszámom megszerzésére több verziót hallottam tőle, kérdéseivel sorban kizártuk mindet, amit én gyanítottam, az meg számára nem volt lehetséges. A munka végeztével átadtam a munkám, megírtam a számlát, ő fizetett, én megkönnyebbülten indultam haza. Másnap hívott a nénike a problémájával, miszerint, még ő lement a boltba, bementek hozzá a lakásába. Állítása szerint nem vittek el semmit, csak hozzányúltak pár dolgához, s én valószínűleg azért dolgoztam kesztyűben, mert nem akartam ujjlenyomatot hagyni, sőt összejátszottam egy titkosszolgálattal. Hm. Kértem hívjon rendőrt, de azt meg nem akart, viszont felsorolt néhány jónevű ügyvédett miheztartásként. Hiába bizonygattam a zárbetét tudását, a több évre visszamenőleges megbízhatóságát, ő kiállt a meggyőződése mellet és onnan nem is tudtam eltántorítani. Elmentem hozzá és ajánlottam egy biztonsági szint emelést, miszerint a másfél napos zárbetét helyére szerelek be olyat, ami közel húszezer forintba kerül, neki mindössze a különbözetet kell fizetnie (tízezer), egyéb más díjat (szerelés, kiszállás) nem. Ő belement. Szerencsém volt, mert ezt a tudású zárbetétet elvétve tartják. Fizetéskor a számlára (ezt a ő nevére kértem) ráírattam a vásárlás időpontját (óra, perc), majd siettem hozzá. Felérve hozzá átadtam az új felbontatlan dobozt és a számlát ledátumozva (óra, perc) aláírattattam vele. Szerelésem során ismét sok keresztkérdéses vád ért, de nem volt fogása rajtam. Az ismételt szerelést átadtam. Ekkor már kezdett jobb belátásra térni és megkérdezte: -A balatoni nyaralót, amit már említettem mikor tudná megcsinálni? Visszakérdeztem: -Rám gondolt? Jött is a válasz: -Igen, úgy látom maga becsületes, lehet tévedtem. -Asszonyom! Az Ön tévedése nekem ezt a munkát kb 15000,- forint mínuszba lendítette át, nem vállalom! Csak a jó hírnevem, becsületem miatt jártam el így, s nem utolsó sorban, nincs kedvem bíróságra járni és egy vagyont fizetni az ügyvédnek. Ügyvéddel én is fenyegetőzhetnék, de több okból nincs értelme. Kérem ezután, csak a most elvégzett zárbetét cseréje kapcsán keressen! A mai napig jó döntésnek tartom, hogy így zártam le ezt az ügyet, a nénike azóta sem keresett.